100 város

Külföldi városok élményei földön, vízen, levegőben

Mégis lehetséges az időutazás

2018. november 08. 10:00 - 100VárosDóri

Legalábbis mi Grúziában úgy éreztük, mintha a két és fél órás repülőúttal nem csak országokat és időzónákat szeltünk volna át, hanem a naptár is visszalapozódott volna, és mi hirtelen a kilencvenes évek elején találtuk magunkat. Csak épp a TV-ben nem Dévényi Tibi bácsi dobálta a pöttyös labdát.

kutaisi_gelati_nyito.jpg

Ezt az utunkat különösen vártam már, és a bejegyzés hosszából talán látszik is  - nagyon élveztem. A céljaink között régóta szerepelt már Grúzia, de valahogy mindig a "majd" kategóriába került. Aztán úgy alakult, hogy az októberi hosszú hétvégére tervezett "balkán körutunk" időpontjait módosította a WizzAir, és mi inkább lemondtunk az utakról. Itt is előjött a már többször említett rugalmasság: ahelyett, hogy ragaszkodtunk volna az eredeti tervhez, inkább módosítottunk a dátumokon és a célon - így lett Albániából és Montenegróból Grúzia.

kutaisi06.jpg

Az indulási idő még számunkra is szokatlan volt, a repülőnk 23:55-kor indult Budapestről, ehhez igazodva 22 óra körül érkeztünk ki a reptérre. Sejtettem, hogy nem lesz tumultus, de még így is váratlanul ért, hogy szó szerint csak néhány ember lézengett a terminálon, és így a szokásos kb. 20 perc helyett, mindössze 2 percig tartott a biztonsági ellenőrzés. Az út Kutaisi repterére 3 óra (a gyakorlatban 2,5 óra alatt odaértünk), Budapest és Kutaisi között pedig 2 óra az időeltolódás, így az érkezést hajnali 5 órára terveztük. Ennek megfelelően előre leegyeztettük a hotellel, hogy szeretnénk élni a reptér és a hotel közti transzfer lehetőségével, továbbá jeleztük, hogy érkezésünk a szokott check-in időhöz képest hamarabb lesz. A hotel a kéréseinket pedig készségesen visszaigazolta. Ja, mintha ez jelentene is bármit...

Néhány hasznos információ:

  • Alkudni tudni kell: Grúzia szegény ország, az emberek (és azok családja) megélhetését leginkább a turizmus adja. Éppen ezért nagyon kedvesek és segítőkészek, de nem átallják a valós árak dupláját is elkérni egy-egy szolgáltatásért, jellemzően fuvarért. Ezért légy bátor, alkudozz!
  • Legyen nálad internet: az Érkezési oldalon kilépve, még a terminál épületén belül (jellegtelen fehér stand - megismered, ez az egy van) megvásárolható a helyi mobilszolgáltató net csomagja. 10 GB adatforgalom van benne, az ára pedig 10 Lari (kb. 1000 Ft, azaz ezer forint). Tehát a kártyafüggetlen telefon kötelező!
  • Pénzváltás: elég ritkán viszünk magunkkal készpénzt, de Grúziáról úgy ítéltük meg, jobb ha több van nálunk, hátha a bankkártyákkal valami gubanc lesz. Eurót vittünk magunkkal, amelyet bármely pénzváltó elfogadott. Az egyes pénzváltók árfolyamai minimálisan tértek el, és a reptéren is volt lehetőség váltani - amely szintén nem volt lehúzás-szagú.

Ami elromolhat...

Valószínűleg a kialvatlanság és a fáradtság tehetett róla, de a legelső benyomásom Grúziáról a csalódás volt. A hotel a visszaigazolás ellenére nem jött ki értünk a reptérre, így nekünk kellett hajnali 5-kor a bejutásunkról alkudozni úgy, hogy a felek által ismert nyelvek halmazainak nem volt közös metszete. A taxis a sötétben egy kb. 6 sávos úton kísért autójához, amely egy erdő szélén állt. A hotelbe megérkezve a szintén visszaigazolt szobánk nem készült el, így csak két egy személyes szobába tudtak minket elszállásolni. Rövid alvás után átvehettük a szobánkat, azonban abban az erkélyajtót nem lehetett bezárni. Így foglaltuk el immár a 4. szobát a hotelben - ez viszont már kifogástalan volt. Éhesen és rossz kedvűen indultunk el felfedezni a várost.

Káosz a köbön

Kutaiszi Grúzia második legnagyobb városa kb. 200 ezer lakosával. Méretére nem találtam pontos adatot, de még női szemmértékkel is biztosan merem állítani: nem nagy. Ezért is meglepő, hogy a közlekedésük kissé káoszos. Bal és jobb kormányos autók vegyesen közlekednek, miközben a közlekedés a magyar szabályok szerint működik. Sávok felfestve alig vannak, a körforgalomnak kinéző kereszteződésekben az erősebb nyer. Ennek ellenére baleseteket nem láttunk, a gyalogosokra mindig figyeltek, és emiatt néhány sarok után már félelem érzetünk sem volt. 

A varázslat beindul

Grúzia először az ízlelőbimbóinkra hatott. Egy belvárosi, mégis csendes kerthelyiségbe ültünk be (Papavero volt a hely neve), hogy megkóstoljuk a grúz nemzeti (elő)ételt, a Hacsapurit. Ez egy egyszerű sós lepényétel, amelyet alapestben grúz sajttal töltenek meg (Imeruli). Középhaladók a lepény tetejére is kérhetnek sajtot (Megruli), a hozzám hasonló fanatikusok pedig inkább a sajthoz kérnek csak némi lepényt (Royal).

kutaisi01.jpg

Ezután Grúzia természeti és építészeti csodáival is elvarázsolt minket. A hotel segítségével magántaxit hívtunk (elkövettük azt a hibát, hogy nem alkudtunk), félórával később és 50 Larival kevesebbel pedig a Gelati monostornál találtuk magunkat. Az épületet éppen felújították, azonban még így is gyönyörű látványt nyújtott a közel 1000 éves kolostor, a környezettől és a kilátástól pedig szintén elakadt a szavam. Nem csoda, hogy az UNESCO ezt is a világörökség részévé tette. Utunk innen a közelben lévő Motsameta kolostor felé folytatódott, amely szintén gyönyörű helyen, egy kisebb hegyi kiemelkedésen található. Mivel lassan kezdett sötétedni, és a visszaút szerpentinekkel és szabadon kószáló tehenekkel tarkított volt, visszaindultunk a városba.

Kutaiszi kutyafuttában

A város legnagyobb nevezetessége a Bagrati székesegyház. A szintén dombtetőn található katedrális a 11. század elején épült, amelyet 2010 és 2012 között építettek újjá. Ne lepődj meg, a domboldalon felfelé vezető, kb. 15 perces úton, mint Kutaiszi legnagyobb részén, gazdátlan(nak tűnő) kutyákba fogsz botlani. A többség Rád sem fog hederíteni, azonban a barátkozósabb része kéretlenül is elkísér utadon néhány falat reményében bárhová. De nem kell tőlük félned, nagyon barátságosak, jámborak, és látszólag egészségesek. A város másik nevezetessége a botanikus kert, amelynek egyik legnagyobb érdekessége volt egy fa odvába vájt imahely, amelyet a helyiek előszeretettel ki is használnak. A kutyakíséret itt sem maradt el.

Hegyvidék - kicsit máshogy, mint Budán

Kutaiszi környékén sok szép kirándulós hely van. De szerencsére nem csak kifejezetten túrázós-hegymászós, hanem a kevésbé edzett turista lábnak is megfelelő sétálós, andalgós, nézelődős útvonalak is vannak. Mi egy egynapos útra neveztünk be ezen az oldalon. A program eredetileg két kanyon (Okatse és Martvili) és két barlang (Prometheus és Sataplia) látogatását tartalmazta volna, de sajnos az Okatse kanyon nem volt nyitva, így az idegenvezetőnk, aki érthetően és magabiztosan beszélt angolul, módosította az útvonalat, és megmutatott nekünk egy ma is működő kolostort Martvili közelében. Az ár nagyon kedvező volt, az egész napos túra 22 USD/fő volt (kettőnknek tehát 44 USD, azaz kb. 12.500 Ft). A programban foglalt látványosságoknál a belépő díjat nem tartalmazza az ár, ezekre kb. 10-20 Larit/fő/látványosság számolj.

A kezdeti nehézségek ellenére Grúzia igencsak belopta magát a szívembe: minden esetlenségével, lenyűgöző tájaival, egyszerűen nagyszerű gasztronómiájával (és a végtelenül helyes kutyás kísérettel) kihagyhatatlan úti cél, ha nem egy sablonos kiruccanásra vágysz.

Ha beszámolóink, tippjeink felkeltették érdeklődésedet, ne habozz, kövess minket a Facebookon is.

Szólj hozzá!
Címkék: utazas

A bejegyzés trackback címe:

https://100varos.blog.hu/api/trackback/id/tr2414352377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása